Ajánlott irodalom
Video anyagok
Magyarázatként elmondta: az AlkotmánybÃróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetÅ‘vé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánÃtását akkor is bűncselekménynek nyilvánÃtsa a törvényhozó, ha az nem uszÃt gyűlöletre. Az ilyen büntetÅ‘ jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.
Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.
Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntetÅ‘ törvénykönyv (Btk.) módosÃtását a holokauszt cáfolásának büntethetÅ‘vé tételérÅ‘l. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az elÅ‘terjesztés (tehát a Zsidesz sem szavazott ellene - a szerk.).
A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedÅ‘ szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság elÅ‘tt "tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen szÃnben tünteti fel azt". Ugyanakkor a dogma nincs kanonizálva, nem tudni, melyik számadat, melyik tanúvallomás, melyik mese tekinthetÅ‘ a hivatalos változatnak, ugyanis szinte mindegyik "kutató" és "túlélÅ‘" változata eltér egymástól számos kérdésben - de nem aggódunk a köztudottan magyarbarát bÃróságok miatt. Ugyanakkor maga a cionista helytartó bagázs ismerte el ezzel a holokauszt-mese tarthatatlanságát, hiszen egy bizonyÃtható, köztudottan megtörtént történelmi esemény megvitatását, kutatását teljességgel indokolatlan hatóságilag tiltani, ezért nem hoznak törvényt például annak "tagadására", hogy megtörtént az elsÅ‘ világháború vagy a tatárjárás. Az utolsó elÅ‘tti csapást tehát éppen a szabad madarak mérték a saját sérthetetlenségüket biztosÃtani hivatott mÃtoszra. Mi majd bevégezzük a munkát.
Az alkotmányellenes törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.